Fakultatív programok
Kedvcsinálónak álljon itt néhány nagyszerű lehetőség:
Baróton található az Erdővidék múzeuma, ahol a helytörténeti kiállítás mellett egy 2 és fél millió éves, szinte teljes épségében megmaradt masztodon (őselefánt) csontváza látható, amely 2008 júniusában a közeli lignitbányából került elő.
Kisbaconban a magyar meseirodalom legnagyobb alakjának, Benedek Eleknek a szülőházában kapunk tanulságos tájékoztatást Elek Apó életéről. Az emlékház közelében egy ma is használatban lévő családi vízimalom várja az érdeklődőket.
Kisbacontól néhány kilométeres vadregényes, de (autóval is) jól járható úton közelíthető meg az újjáépített bodvaji vashámor (kohó), amelyben Gábor Áron az első ágyúkat öntette az 1848–49-es szabadságharc idején.
A Bibarcfalván átvezető úton finom borvízforrás várja a szomjazókat. A falu központjában, a hatszáz éves templom falán 15. századi Szent László-legenda jelenetsor látható.
Baróttól mintegy 15 kilométerre található a Vargyas folyó völgye, a barlangok és legendák vidéke. A négy kilométeres szorosban függőhidak, fantasztikus formájú természeti képződmények és természetes fürdőhelyek várják a kirándulókat. A 125 feltárt barlang közül az Orbán Balázsról elnevezett barlang 1527 méter hosszú és 15 denevérfajnak ad otthont.
Baróttól csupán néhány kilométerre található az alig több mint ezer lelkes falucska, Köpec. A kis település híre azonban eljutott az egész Kárpát medencébe, hisz komoly történelmi esemény fűződik a nevéhez. Az 1848–49-es szabadságharc idején történt, hogy a falu közelében folyó Olt két partján egy-egy honvédsereg közelített az osztrákok seregéhez. A falu felé eső oldalon a kisebb sereg kapatos, forrófejű székely legényei nem győzték kivárni, hogy egyesüljenek a nagyobbikkal, támadó állásba helyezkedtek. Az osztrákok ezen felmérgelődve, egy kisebb, nehézlovasokból álló szakaszt küldtek rájuk, mire a képzett parancsnok kiadta a „feküdj!” parancsot. A lovak (nem taposván az emberre) szépen átrohantak a honvédek fölött, akik felálltak és hátulról lepuskázták az ellenséget. A császáriak ekkor Köpec lakosain álltak bosszút, felgyújtották házaikat. A tűz egész éjszaka égett, melyet jól láttak a környék falvai. Innen ered a mondás: „Baj van Köpecen”. Néhány nappal később, a nagyobbik magyar sereg átkelt a folyón és szétverte az ellenséget. A csata helyszínét egy emlékmű, egy földbe szúrt hatalmas kőkard jelöli. Köpecen érdemes betérni a református templomba, amelynek mennyezetét és kar zatát Köpeczi Sebestyén József heraldikus munkái díszítik. Tőle rendelte 1921-ben Ferdinánd király a román állam címerét, de az ő munkája a magyar középcímer is.
Köpec mellett található az idén 800 éves Miklósvár, Székelyföld legrégebbi települése, a környék egyetlen katolikus közössége. A reformáció idején ők áttértek az új hitre, a környék földesura, Kálnoky Ádám 1717-ben visszatérítette őket. A Kálnokyak most is fontos szerepet játszanak a falu életében, ugyanis az 1989-es forradalom után, Romániában az arisztokrácia visszakapta birtokai nagy részét. Gróf Kálnoky Tibor miklósvári kastélyának rendszeres látogatója Károly herceg, aki a közeli Zalánpatakon birtokot is vásárolt magának.
Barótra közúton három irányból lehet eljutni. Székelyudvarhely felől a Nagy-Homoród völgyében, Mikóújfaluból a Hatodon keresztül, illetve Brassó irányából az Olt völgyében. A három közül a legtöbb látnivalót a Homoród völgye rejti. A falvak lakosai szinte 100 százalékban székely-magyarok.
Kénos: a 140 lakosú kicsiny falu egy festői Homoród menti völgyben fekszik. A főútról két irányból közelíthető meg, de utcácskái olyan zegzugosak, hogy aki oda betéved, alig-alig tud visszatalálni. Nevét a rabonbánok (Attila hun király halála után a székely nép főbírái és főpapjai) korából kapta, mikor is itt kínozták halálra a nemzet árulóit.
Oklánd: Állítólag az új-zélandi Auckland testvértelepülése (bár ennek írásos nyomát sehol sem találtam, így lehet, hogy ez székely tréfa). Festett kazettás mennyezetű unitárius (Erdélyben született szentháromság-tagadó protestáns vallás) temploma műemlék.
Homoródszentpál határában találhatók a híres szentpáli tavak, ahol madárrezervátum, horgásztavak és sósvizű kút található. Hargita és Kovászna megye határán mészégető boksákból száll a füst, ha a mészégetőket is ott találjuk, szívesen magyarázzák el a boksák működését.